Hála.

Hála azért, hogy van, ami elveszik. Hogy van, aminek vesznie kell.

Düh amiatt, hogy nem tudjuk öklünkkel a földre taszítva talpunk alá szorítani a foszlányokat.

És mint üvegszilánkok között óvatosan kerülgetni azt, ami fájt.

És mint virágszirmok között ellágyulni léptünkben, és a jövőbe húzni azt az illatot, amely átölelte egy szép napunkat.

Vágy azért, hogy nekünk sikerüljön.

Káröröm afelett, hogy másnak sem sikerül.

Felszabadultság azért, mert a felelősség elporlad.

Bűntudat azért, mert ez nem mentesít.

Mosoly azért, mert van miért.

Könny azért, mert van miért.

Hála azért, hogy van miért.

Múlt azért, hogy legyen miért.

Emlékezet, hogy szerethessünk.

Szeretet, hogy felejthessünk.

Felejtés, hogy újrateremthessünk bármit.